Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
Donald Trump neve sokak számára ismerős, de Kínában a kereskedelmi vásárok és nagykereskedelmi piacok folyosóin inkább nevetést vált ki, mint félelmet. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem riasztották el a kínai kereskedőket, sőt, inkább arra ösztönözték a helyi nacionalistákat, hogy gúnyos mémeket készítsenek, amelyek online terjednek. E mémek között olyanok is találhatóak, amelyekben mesterséges intelligencia által generált Trump, JD Vance alelnök és Elon Musk látható, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze. Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan nemzet, amely gazdasági fájdalommal néz szembe. Xi Jinping elnök nem titkolja, hogy Peking nem fog hátrálni. „Több mint 70 éve Kína mindig a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem függött senki ajándékaitól, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta a hónap elején.
Xi magabiztossága részben annak köszönhető, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokba irányuló exporttól, mint tíz évvel ezelőtt. Ugyanakkor Trump politikája és a vámemelések olyan nyomáspontra hatnak, amely már létezik Kína saját, küzdő gazdaságában. A lakásválság, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség miatt a kínaiak egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormányuk szeretne. Xi 2012-ben a megújult Kínáról álmodott, ám ez az álom most súlyos próbára van téve – nem csupán az amerikai vámok által. A kérdés az, hogy Trump vámjai elnyomják-e Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e ezeket a nehézségeket lehetőségekké alakítani?
Kína, amelynek lakossága 1,4 milliárd, elvileg hatalmas hazai piaccal rendelkezik, de problémát jelent, hogy az emberek nem tűnnek hajlandónak pénzt költeni, míg az ország gazdasági kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiac összeomlása. Sok kínai család életük megtakarításait fektette be otthonaikba, hogy aztán lássák, ahogy az árak az utolsó öt évben zuhanásnak indultak. A lakásépítők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott. Azt mondják, hogy Kína teljes népessége sem töltené meg az összes üres lakást az országban. A Kínai Statisztikai Hivatal korábbi helyettes vezetője, He Keng két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legrosszabb becslés szerint most már elegendő üres lakás van 3 milliárd ember számára.
Ha az ember beutazza a kínai tartományokat, láthatja, hogy üres projektek sokasága borítja a tájat – az üresen álló, betonból készült városok híres „szellemvárosokként” ismertek. Vannak olyan lakások is, amelyek már berendezettek, a kertek szépen parkosítottak, a függönyök az ablakok keretein lógnak, és új otthonok ígéretével telítettek. De csak éjszaka, amikor nem égnek a fények, válik nyilvánvalóvá, hogy a lakások üresek. Egyszerűen nincs elég vásárló, hogy a kivitelezés szintjét megugorják. A kormány öt évvel ezelőtt lépett fel a fejlesztők hitelezésének korlátozására. De a lakásárak és a fogyasztói bizalom csökkenésének kára már megtörtént, és elemzők a Reuters februári felmérése alapján 2,5%-os lakásár-csökkenést jósoltak az idei évre.
A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják; aggódnak amiatt is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra. Az előttünk álló évtizedben körülbelül 300 millió ember, aki jelenleg 50 és 60 éves kor között van, elhagyja a kínai munkaerőpiacot. A Kínai Szociális Tudományok Akadémiája 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kimerülhet. Emellett aggályok merülnek fel a fiatalok jövője miatt is, hiszen a főiskolai diplomával rendelkező fiatalok milliói küzdenek a munkanélküliséggel. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közötti városi fiatalok közül több mint egyötödük munkanélküli Kínában 2023 augusztusa óta.
A probléma az, hogy Kína nem tudja egyszerűen átkapcsolni a termelést az Egyesült Államoknak szánt árukról a helyi vásárlók felé. A Renmin Egyetem professzora, Nie Huihua szerint: „Figyelembe véve a gazdaságra nehezedő nyomást, valószínűtlen, hogy a hazai fogyasztás jelentősen bővülni tud a rövid távon.” Zhao Minghao professzor, a Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes vezetője úgy véli, hogy „Kína nem vár sokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásoktól… A valódi csata a Kína belső politikájának kiigazításában rejlik, mint például a hazai kereslet növelése.”
A kormány, hogy helyreállítsa a lassuló gazdaságot, milliárdokat jelentett be gyermekgondozási támogatásokra, emelte a béreket és javította a fizetett szabadságot. Emellett egy 41 milliárd dolláros programot indított, amely kedvezményeket kínál a fogyasztási elektronikára és elektromos járművekre, hogy ösztönözze az embereket a vásárlásra. Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdasági karának dékánja azonban úgy véli, hogy ez nem „fenntartható”. „Hosszú távú mechanizmusokra van szükség” – mondja. „Kezdenünk kell növelni a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét.” Ez Xi számára sürgető feladat. Az a gazdagság, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem vált valóra. Xi tudatában van annak is, hogy Kína fiatal generációja elkeseredett és aggódik a jövője miatt. Ez pedig komolyabb problémákat jelenthet a Kommunista Párt számára: tüntetéseket vagy zavargásokat.
A Freedom House Kínai Ellenállás Megfigyelője által kiadott jelentés szerint a pénzügyi sérelmek által vezérelt tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken megnőtt. Mivel minden tüntetést gyorsan elfojtanak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez komoly fenyegetést jelentene Xi számára. „Csak akkor, amikor az ország jól teljesít, és a nemzet jól teljesít, akkor minden ember jól teljesíthet” – mondta Xi 2012-ben, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Ma azonban ez a jövő kétségesnek tűnik.
Kína az elmúlt évtizedben hatalmas előrelépéseket tett a fogyasztási elektronikában, az akkumulátorokban, az elektromos járművekben
Ezeket is érdemes megnézni
Miért fontos a mosogatógép só használata?
USA és UK megállapodás a gépjárművek és fémek vámcsökkentéséről
