Svéd város bírságot kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, környezeti elkötelezettségét hangsúlyozza, és ennek érdekében folyamatosan pénzügyi lépéseket tesz. 2022-ben Gothenburg városa lett az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósági kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma a kölcsönvevő és a bankok között megállapított éves környezeti és szociális javulásokhoz van kötve. Gothenburg négy célterületen dolgozik: az egyik a megújuló energia kizárólagos felhasználása a város hőtermelésében, a második a városi járműflotta elektromosra váltása, a harmadik az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, és végül a város legszegényebb környékeinek fejlesztése.

A városnak meg kell felelnie az ezen területeken meghatározott éves javulási szinteknek, hogy minden egyes cél esetén 0,1%-os kedvezményt kapjon a kölcsön éves díjából, ami körülbelül 100 000 koronát (10 500 dollár; 8 000 fontot) jelent. Ha viszont egy célt nem sikerül elérni, akkor a városnak egyenlő összegű büntetést kell fizetnie. 2022-ben és 2023-ban Gothenburg elkerülte a pénzügyi büntetést, ám a 2024-re vonatkozó legújabb adatok szerint a megújuló energiaforrásokra való átállás célját nem sikerült teljesíteniük, így 150 000 koronás büntetésre számíthatnak. Ezt a büntetést azonban ellensúlyozza az a kedvezmény, amelyet az energiafogyasztás csökkentése és a szociális javulások terén elért eredményeikért kapnak. Az önkormányzati járművek elektromosításával kapcsolatban, bár a céljukat nem érték el, a hiba nem volt olyan mértékű, hogy büntetést vonjon maga után.

Fredrik Block, Gothenburg városának portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasan kell célozni, hogy az egész szervezet törekedjen ezek elérésére. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk az, hogy 2030-ra szinte szén-dioxid-mentes város legyünk.” Block hangsúlyozta, hogy nem a pénzért teszik ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és az évről évre elért előrelépéseket. „A világ számára szeretnénk megmutatni, hogy mik a problémák és mik a pozitívumok.”

A város legszegényebb területeinek fejlesztését, és hogy a tanács teljesítette-e a céljait, éves lakossági felmérések alapján mérik. Az embereket megkérdezik a környék biztonságérzetéről és tisztaságáról. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának javítása, a megfigyelő kamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városrészekben, mint Hjallbo és Biskopsgarden. Ezek a területek magas bűnözési és munkanélküliségi rátákkal küzdenek, és jelentős bevándorló népességgel rendelkeznek. A Framtiden közösségi lakásügynökség, amely végső soron Gothenburg városának tulajdonában van, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatási és fejlesztési vezető elmondta: „Ezek közül a sebezhető területek közül sokban mi birtokoljuk a lakások többségét. Mi vagyunk többé-kevésbé az egyetlen hivatalos szerv ezekben a környékekben.”

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki karrier-coachingot nyújt egy foglalkoztatási központban Gothenburgban, kifejezte aggodalmát a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét miatt, amely szerinte rossz üzenetet küld a város szegényebb területein élő fiataloknak. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken nem? Hogyan fogják érezni magukat, amikor folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést. Awil nem bízik abban sem, hogy a lakossági felmérések hatékonyak vagy pontosak, és úgy véli, hogy a város aránytalanul nagy figyelmet fordít a környezeti célokra a hátrányos helyzetű területek javítása rovására.

A fenntarthatósági kölcsönök tárgyalása rendkívül összetett folyamat, amely Gothenburg számára egy évet vett igénybe, és legalább hat nagyobb skandináv bankot vonzott be. Az SLL-k globális kibocsátása 2023-ban 56%-kal csökkent, ami a Bloomberg pénzügyi hírszolgáltató adataiból derül ki. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank elutasította azokat a lehetséges SLL-kérőket, akiknek a célkitűzései nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az SLL-k kihívást jelentenek a cégek vagy önkormányzatok számára, akiknek sikerül egyet megszerezniük.

Gothenburg városának aktuális környezeti és szociális céljai 2030-ig terjednek. Block szerint a részletes éves SLL-jelentések bemutatják a potenciális jövőbeli befektetők számára, hogy mennyit változtathat a pénzük a városon. „A bankok pénzt akarnak adni fenntartható városoknak, így a haladásunkat bemutató SLL-jelentések megalkotása az, ahogyan vonzóbbá tehetjük a várost a befektetők számára” – tette hozzá Block.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o