Kanadai jelöltek a fosszilis tüzelőanyagok mellett, miközben a klímaváltozás háttérbe szorul

A kanadai szövetségi választások napirendjén Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által jelentett fenyegetés dominál, miközben a globális felmelegedéshez való kanadai hozzájárulás kérdése háttérbe szorult. Az ország politikai táját a két főbb párt, a Liberálisok és a Konzervatívok új energia-infrastruktúrákra vonatkozó tervei határozzák meg, mivel Kanada igyekszik csökkenteni a túlzott amerikai függőséget. Mark Carney, a Liberális Párt vezetője, ígéri, hogy Kanadát a hagyományos és zöld energia globális szuperhatalmává alakítja, míg a Pierre Poilievre vezette Konzervatívok az olaj- és gázszektor felélénkítésére és az ipari szén-dioxid-adó eltörlésére törekednek. Ez a megközelítés jelentős eltérést mutat a 2021-es választásoktól, amikor a környezetvédelem volt a választók legfőbb aggodalma.

A 2021-es választások során a két nagy párt egyetértett abban, hogy Kanadának gyorsan zöld gazdaságra kell áttérnie, és ennek érdekében júniusban megszavazták a nettó nulla kibocsátásról szóló törvényt. Az azóta eltelt időszakban az egység érzése azonban eltűnt. Carney, aki 2023 márciusában lett a Liberális Párt vezetője és miniszterelnöke, jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a klímaváltozás terén. A Bank of England egykori kormányzójaként és az ENSZ klímaváltozással és pénzügyekkel foglalkozó különmegbízottjaként dolgozott, valamint társelnöke volt a COP26 egyik fontos eredményeként létrejött Glasgowi Pénzügyi Szövetségnek is. Ennek ellenére miniszterelnöki kinevezésének első intézkedése a fogyasztói szén-dioxid-adó eltörlése volt. A 2019-ben bevezetett adó, amely a szén, olaj vagy gáztermékeket használó fogyasztókra egy plusz terhet rótt, népszerűtlen volt, és a Konzervatívok számára könnyű célpontot jelentett a megélhetési költségek emelkedése miatt. Poilievre még „Szén-dioxid-adó Carney”-ként is próbálta bemutatni riválisát.

Néhányan úgy vélik, hogy az adó eltörlése okos politikai lépés volt, míg mások hibának tartják. Catherine Abreu, a Nemzetközi Klímapolitikai Központ igazgatója és Kanada Net Zero Tanácsadó Testületének tagja úgy véli, hogy az adó eltörlése elfogadja azt a narratívát, hogy a klímaváltozással kapcsolatos politikák túl sok pénzbe kerülnek, holott ez nem igaz. „Úgy gondolom, hogy ez egy kihagyott lehetőség volt arra, hogy új narratív kereteket állítsunk fel a választások körüli diskurzusban” – mondta Abreu.

Carney energiapolitikai programja Kanadát „a világ vezető szuperhatalmává” kívánja tenni a tiszta és hagyományos energia terén. Kampányában a pragmatikus megközelítést hangsúlyozza, és a zöldenergia-projektek gyorsítását, valamint a zöld közlekedés és épületek előmozdítását ígéri, anélkül, hogy túl sok részletet osztana meg. Emellett a szén-dioxid-elnyelő technológiákba való befektetést is sürgeti. A Carney által képviselt klímapolitikai retorika hűlését más fontos tényezők is segítették, mint például a közvélemény-kutatások, amelyek szerint 2023 vége óta a kanadai állampolgárok aggodalmai a klímával kapcsolatban csökkentek, mivel a megélhetési költségek, az energia és a lakhatás ára került a középpontba.

Az ukrajnai háború új hangsúlyt helyezett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, így az olajra, gázra és kritikus ásványi anyagokra. Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezetvédelmi és városi változásokkal foglalkozó karának professzora szerint Kanada geopolitikai szövetségesei sorra keresik az ország erőforrásait, és azt kívánják, hogy Kanada legyen a geopolitikailag biztonságos elsődleges erőforrás-beszállító, Oroszország helyett. Pierre Poilievre, aki a Carney-t helyettesítő miniszterelnök jelöltje, a megélhetési költségek kérdésére összpontosít, és szigorúbb törvényeket szorgalmaz a törvényesség és rend fenntartására, valamint a „woke” kulturális kérdésekre. Poilievre, akinek pártja erős választói bázissal rendelkezik az energia gazdag régiókban, nagyobb olaj- és gázipari bővítést sürget, valamint az ipari szén-dioxid-adó eltörlését. Bár nem nyilatkozott arról, hogy támogatja-e Kanada nettó nulla céljait, érvelése szerint az lenne a legjobb a világ számára, ha India és más ázsiai országok „piszkos szenet” tisztább kanadai olajra és gázra cserélnék.

Winfield professzor szerint a Konzervatívok olaj- és gáztermelés növelésére vonatkozó javaslatai vonzóak lehetnek a választók számára, még akkor is, ha a termelés bővítésének előnyei nem állják meg a helyüket. Kiemelte, hogy ez inkább elvi szinten történik, mintsem valódi megfontolás alapján, hogy milyen következményekkel jár ez a klímára nézve, és hogy gazdaságilag életképes-e. A választók számára a legfontosabb kérdés, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni az Egyesült Államok combativ elnökét, különösen az olaj- és gázipar vonatkozásában. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj-termelés körülbelül 90%-a déli irányban, az amerikai piacra kerül, és az energia-kereskedelmi tarifák hatása súlyos következményekkel járhat a munkahelyekre és a gazdaságra.

Carney a múlt héten, az első választási vitájában elmondta: „A kapcsolatunk az Egyesült Államokkal teljesen megváltozott. A csővezetékek nemzeti biztonsági problémát jelentenek számunkra.” Ez a függés az Egyesült Államoktól újraélesztette az érdeklődést olyan csővezetékek iránt, amelyek az olajat és gázt a nyugati tartományokból, ahol főként termelik, a keleti partokra szállítanák, ahol új külföldi piacokra exportálhatók. A korábbi, 2017-ben félretett Energy East csővezeték projekt számos okból, beleértve a helyi ellenállást és a szabályozási akadályokat, nem valósult meg. A mostani kampányban a Liberálisok és a Konzervatívok is ígéretet tettek az „energiafolyosók” gyorsítására, habár Carney ingadozott a csővezetékek támogatásával kapcsolatban, tudva, hogy ezek mélyen népszerűtlenek a környezetvédők körében. Igyekszik egyensúlyozni Kanada megvédése között, mint Trump által fenyegetett nemzet, és a felmelegedő klíma kezelésére tett lépések között.

A Kanadai Biztosítótársaság 2024-re vonatkozó jelentése szerint az időjárás által okozott biztosított veszteségek összege 8,5 milliárd kanadai dollárt (6,1 milliárd dollár; 4,6 milli

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87pev3jpyyo