Trópusi erdők pusztulása soha nem látott ütemben tavaly
A világ trópusi erdei, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védekezésben, soha nem látott ütemben tűntek el az elmúlt évben. Egy új műholdas elemzés szerint 2024-ben körülbelül 67 000 négyzetkilométernyi, tiszta állapotú, öreg erdő veszett el, ami körülbelül Írország területének megfelelő nagyságú, vagyis percenként 18 futballpályányi terület. A tűz volt a legfőbb ok, amely most először megelőzte a mezőgazdasági célú területkisajátítást, különösen az Amazonas térségében, ahol rekordméretű aszály sújtotta az erdőket.
A helyzet Délkelet-Ázsiában azonban kedvezőbb, hiszen a kormányzati intézkedések hozzájárultak az erdőveszteség csökkentéséhez. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű, több száz milliárd tonna szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fák törzsében. Az új globális rekord viszont újabb kérdéseket vet fel a trópusi erdők ellenálló képességével kapcsolatban a felmelegedő bolygón. Számos kutató aggódik amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas egyes részei elérhetik a „küszöbértéket”, amely után visszafordíthatatlan hanyatlás következhet be. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója „ijesztőnek” nevezte az új eredményeket, és figyelmeztetett arra, hogy a trópusi erdők „szavannásodása” következhet be, ahol az öreg trópusi erdők visszaszorulnak, és véglegesen átváltanak szavannává.
Egy külön tanulmány, amely a múlt héten jelent meg, hasonló figyelmeztetést tartalmazott az Amazonas esetleges jelentős hátrányos hatásairól, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 °C-os nemzetközi célt. Ez nemcsak a legbiológiailag sokszínűbb élőhelyeken élő állatvilágot fenyegeti, hanem komoly következményekkel jár a globális klímára is. Az Amazonas eddig kedvező hatással volt az emberiségre, mivel több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban az erdők elégetése hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, amely tovább fokozza a globális felmelegedést.
A 2023-24-es időszakban az Amazonas a valaha volt legrosszabb aszályt szenvedte el, amit a klímaváltozás és az El Niño természetes felmelegedési mintázata is súlyosbított. Sok tűz szándékosan gyújtanak, hogy felszabadítsák a mezőgazdasági területeket, így nehéz eldönteni, mennyire játszanak szerepet a kettő együttesen. Az aszály azonban kedvező feltételeket biztosított a tűz terjedéséhez, különösen Brazíliában és Bolíviában. Bár ez csak egyetlen év, a várható mintázatot követi, amely a felmelegedő világban egyre intenzívebb trópusi tüzeket jelez. Rod Taylor, a World Resources Institute munkatársa hangsúlyozta, hogy ez új fázisba lépett, ahol már nem csupán a mezőgazdasági területkisajátítás a fő hajtóerő.
A világ öreg trópusi erdeinek rekordmennyiségű elvesztése összesen 3,1 milliárd tonna klímaváltozást okozó gáz kibocsátásához vezetett, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásával. Délkelet-Ázsiai országok azonban pozitív eltérést mutattak a globális trendhez képest. Indonéziában az öreg erdő elvesztése 11%-kal csökkent a 2023-as évhez képest, annak ellenére, hogy aszályos körülmények között éltek. Ez a kormányok és közösségek együttműködésének eredménye, amelyek a „tüzelés tilalma” törvények érvényesítésére törekedtek.
A kutatók egyetértenek abban, hogy a COP30-as ENSZ éghajlatcsúcs, amelyet az Amazonasban rendeznek, kulcsfontosságú lesz az erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. Egy javaslat az, hogy pénzügyi támogatásban részesítsék azokat az országokat, amelyek megőrzik a trópusi erdőket. A részletek kidolgozása még folyamatban van, de Rod Taylor szerint a javaslat ígéretes. Az erdők védelme iránti politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez, mivel Taylor rámutatott, hogy jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint a megőrzésükkel.
Ezeket is érdemes megnézni
Svéd város bírságot kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények kaotikusak lesznek
