Trump ásványi üzlete, ami váratlan következményekkel jár

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba komoly kihívást jelent a globális klímavédelem számára. Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímabiztosa, határozottan kijelentette, hogy Trump megválasztása óriási csapás a környezeti intézkedésekre nézve. Amióta hivatalba lépett, Trump az Egyesült Államokat visszavonta a Párizsi Klímaegyezménytől, amely a legfontosabb nemzetközi megállapodásnak számít a klímaváltozás kezelésére. Ezen kívül állítólag megakadályozta az amerikai tudósok részvételét a nemzetközi klímakutatásokban, valamint eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit. Trump korábbi elnök zöld technológiákkal kapcsolatos törekvéseit „zöld új csalásnak” nevezte, ami tovább növelte a klímavédelem iránti elkötelezettségét megkérdőjelező hangulatot.

Ennek ellenére, Trump érdeklődése a kritikus ásványi anyagok iránt, különösen az ukrán elnökkel való megállapodások révén, arra utal, hogy nem teljesen elhanyagolja a zöld technológiák területét. Észak-Amerika és Grönland, mindkettő gazdag kritikus ásványi anyagokban, szintén a figyelme középpontjába került. A kritikus ásványok beszerzése Trump adminisztrációjának kiemelt célja lett, mivel ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak az űriparban és a védelemben, de emellett elengedhetetlenek a zöld technológiák gyártásához is.

Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, érti a kritikus ásványok fontosságát a zöld átmenetben. A Tesla például nagy mértékben támaszkodik olyan anyagokra, mint a grafit (elektromos járművekben), lítium (akkumulátorokban) és nikkel (rakétákban). Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense, elmondta, hogy minden nemzetnek megvan a saját listája a kritikus ásványokról, amelyek jellemzően ritkaföldfémekből és más fémekből állnak, mint például a lítium. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, főként a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedése miatt. Az International Energy Agency előrejelzése szerint, a következő két évtizedben a lítium iránti kereslet 90%-ban, a kobalt iránti kereslet 70%-ban, míg a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-ban a tiszta energia és elektromos járművek szektoraihoz fog kapcsolódni.

Musk aggodalmát fejezte ki a lítium drágulása miatt, három évvel ezelőtt tweetelte, hogy a lítium ára „őrült szintre emelkedett”, és úgy vélte, hogy a Tesla-nak közvetlenül a bányászatba kellene fektetnie, ha a költségek nem javulnak. Az Egyesült Államok gyenge helyzete a ritkaföldfémek és kritikus ásványok terén egy decemberi kormányzati bizottság jelentésében is megjelent, amely figyelmeztette az országot, hogy újra kell gondolnia a kritikus ásványokkal és ritkaföldfémekkel kapcsolatos politikáit, mivel a jelenlegi függőség a Kínai Népköztársaságtól kockázatos helyzetet teremt.

Kína dominanciáját a piacon a zöld technológiákban rejlő gazdasági lehetőségek korai felismerése tette lehetővé. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem klímaváltozással foglalkozó Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója szerint Kína körülbelül tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy merre tart a trend, és stratégiai lépéseket tett a megújuló energiaforrások és elektromos járművek fejlesztésére, így dominálva a piacon. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképzési ügynökség vezetője elmagyarázta, hogy a kritikus ásványok geológiailag korlátozottak, ami megnehezíti a gazdaságosan kitermelhető készletek biztosítását.

Kína a piaci szilárdságát a bányászat mellett a feldolgozás területén is meg tudta erősíteni, amely során a ritkaföldfémeket más ásványi anyagoktól választják el. Jelenleg Kína a globális ritkaföldfém-termelés 60%-át, míg a feldolgozás 90%-át irányítja. Az Egyesült Államoknak így sürgősen új megközelítéseket kell kidolgoznia a kritikus ásványok beszerzésére, különösen, hogy a Biden-adminisztráció az utóbbi időben inkább a gyártásra összpontosított, mintsem a nyersanyagok előállítására.

Trump legújabb lépései, amelyek a kritikus ásványok beszerzésére irányulnak, azt jelzik, hogy talán a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a nyersanyagok előállítására. A hírek szerint készülőben van egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendelete”, amely gyorsíthatja az amerikai bányászatot és feldolgozást. A pontos részletek még nem ismertek, de szakértők arra számítanak, hogy a rendelet elősegíti a bányászat felgyorsítását és a feldolgozóüzemek építését.

A politikai helyzet azonban bonyolult, hiszen Trump a Biden-adminisztráció klímavédelmi intézkedéseivel szemben is ellenállást tanúsít. Az IRA (Inflation Reduction Act) révén az Egyesült Államok zöld technológiai ipara jelentős befektetéseket vonzott, azonban a kritikus ásványok beszerzésére kevesebb figyelmet fordítottak. A jövőbeli fejlemények kulcskérdése, hogy Trump képes lesz-e elegendő erőforrást biztosítani a kritikus ásványok beszerzésére, hogy az amerikai gazdaság versenyképes maradjon a globális piacon.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo