XIV. Leo pápa: Az egyház a sötét éjszakák világító fénye az első misén

A Vatikánban mostantól új pápa vezeti a katolikus egyházat, Leo XIV. néven. Ezen a héten, röviddel választása után, tartotta meg első miséjét, ahol sürgette a híveket és a vallásos közösséget, hogy „keservesen” küzdjenek a hit hiányával szemben. A 267. pápaként megválasztott Leo XIV, aki az Egyesült Államok első pápája, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az emberek egyre inkább eltávolodnak a hitüktől, helyette a technológiára, a pénzre, a sikerre, a hatalomra és a gyönyörökre fókuszálnak. Szavai szerint a katolikus egyháznak világító fáklyaként kell működnie, amely megvilágítja a világ sötét éjszakáit.

Leo, aki 69 éves, a szentmise során fehér pápai ruhát viselt, arany díszítéssel, és a Sixtus-kápolnában ülő bíborosokhoz intézte szavait. Ezen a fontos eseményen, amelyet a Vatikán élőben közvetített, hangsúlyozta, hogy a keresztény hit sok környezetben „abszurdnak” számít, hiszen a hatalom, a gazdagság és a technológia uralja a társadalmat. Ugyanakkor éppen ezekben a környezetekben van szükség a missziós tevékenységre. „A hit hiánya tragikusan gyakran együtt jár az élet értelmének elvesztésével, a könyörület elhanyagolásával, az emberi méltóság elképesztő megsértésével, a család válságával és számos más sebből fakadó szenvedéssel, amelyek társadalmunkat sújtják” – fogalmazott.

A pápává választása után, amelyről a világ 1,4 milliárd katolikus híve örömmel értesült, Leo XIV a Szent Péter térre lépett, ahol a tömeg ujjongással fogadta. A fehér füst megjelenése a konklávé második napján jelzett a hívek számára, hogy új pápa került kiválasztásra. Leo XIV első szavai között hangsúlyozta, hogy egy „missziós” egyházra van szükség, amely hidakat épít, párbeszédet folytat, és mindig nyitott. A korábbi pápa, Ferenc örökségét folytatva, a béke mellett érvelt, és arra kérte a híveket, hogy segítsenek hidakat építeni a párbeszéd és a találkozás révén.

A világ vezetői is gyorsan gratuláltak Leo XIV-nek, ígéretet téve arra, hogy együttműködnek vele a globális kihívások kezelésében, egy bizonytalan időszak közepette. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke „nagy megtiszteltetésnek” nevezte, hogy az első amerikai pápa került a katolikus egyház élére. Leo XIV, aki korábban Chiclayo püspöke volt Peruban, csupán 2023-ban lett érsek és bíboros. Az ő választása a bíborosok közötti szavazás után történt, amely négy fordulóból állt, és két héttel Ferenc pápa halála után zajlott.

A megfigyelők rámutattak arra, hogy Ferenc pápa az utóbbi években láthatóan Prevostot hozta Rómába, talán mint lehetséges utódot. Az augusztini misszionárius évtizedek óta dolgozott a szegények és a marginalizáltak között Peruban, ahol 2015-ben állampolgárságot is szerzett. Korábbi bíborosi szerepében már kifejezte kritikáját az Egyesült Államok Trump-adminisztrációja iránt, beleértve a bevándorlásellenes politikáikat is. Twitterén egy alkalommal bírálta JD Vance alelnököt, aki katolikus hittérítőként azt mondta, hogy a keresztényeknek a családjukat, szomszédaikat, közösségüket és polgártársaikat kellene szeretniük.

Most, pápaként Leo XIV előtt kihívásokkal teli időszak áll, mivel a világ számos részén komoly konfliktusok zajlanak. Sokan remélik, hogy a pápa képes lesz ellensúlyt nyújtani a megosztó hangokkal szemben a világ színpadán. Az elkövetkező eseményei, mint például a vasárnapi Regina Coeli imádság a Szent Péter-bazilikában és a hétfői sajtótájékoztató, figyelemmel kísérésre kerülnek, hogy nyilvánvalóvá váljon, milyen irányba kívánja vezetni az egyházat, és milyen pápa lesz ő. A hírek szerint Észak-Írország katolikus közössége is izgatottan fogadta az új pápát, hiszen a Salfordi római katolikus püspök üdvözölte az első amerikai pápa választását, amely új reményeket ébreszthet a jövőre nézve.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3dydj3e3o