
India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei
Az India és Pakisztán közötti feszültség az utóbbi időszakban soha nem látott magasságokba emelkedett, ami világszerte aggodalmat keltett. A helyzet először akkor kezdett el élesedni, amikor India légicsapásokat hajtott végre, amire Pakisztán azt állította, hogy több indiai harci gépet is lelőttek. Delhi azonban ezt az állítást nem erősítette meg, ami tovább fokozta a feszültségeket. A két ország közötti konfliktusok története során, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és más globális hatalmak gyakoroltak nyomást, hogy a felek higgadtan kezeljék a helyzetet. Most azonban a nacionalista retorika a két országban a csúcspontjára hágott, és úgy tűnik, a háború lehetősége közelebb került, mint valaha az utóbbi évtizedekben.
Ayesha Siddiqa, egy pakisztáni akadémikus, aki a londoni King’s College-ban dolgozik, hangsúlyozta, hogy az nemcsak a helyi, hanem a globális közösség számára is aggasztó, hogy a világ nem reagál a helyzetre. „Bár a feszültség évtizedek óta tart, ez az első alkalom, hogy a két ország konfliktusban van, miközben senki sem figyeli őket, és senki sem próbálja kényszeríteni őket a leállásra” – mondta Siddiqa. Az Egyesült Államok szerepe most különösen fontos lehet. Míg a külügyminiszter, Marco Rubio arra ösztönözte az indiai és pakisztáni vezetőket, hogy csökkentsék a feszültséget, JD Vance alelnök azt nyilatkozta, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. Vance éppen Indiában tartózkodott, amikor a közelmúltban egy militáns támadás történt a Kasmírban, amely 26 civil életét követelte.
A Trump-adminisztráció prioritásai között szerepelnek a vámok, Kína és az ukrán-orosz háború, ami arra utal, hogy a nemzetközi közösségnek összehangolt erőfeszítéseket kellene tennie a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális közötti feszültség csökkentésére. Kína, amely szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Pakisztánnal, szintén érdekelt a dél-ázsiai helyzet stabilizálásában, hiszen több mint 50 milliárd dollárt fektetett be az országba a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó részeként.
A feszültség növekedése azt is jelenti, hogy a Kínával való kapcsolatok is megromolhatnak, hiszen 2020-ban a két ország között határvita alakult ki a Himalája régióban. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha az Egyesült Államok nem mutat érdeklődést a konfliktus rendezése iránt, akkor más állandó tagok, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is beavatkozhatnak. Az arab államok, például Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, szintén közvetítő szerepet vállalhatnak.
A szaúdi külügyminiszter, Adel Al-Jubeir váratlan látogatást tett Delhiben, ami a feszültségek növekedése közepette történt. Az indiai külügyminiszter, Subrahmanyam Jaishankar, a találkozó után elmondta, hogy a szaúdi miniszter osztotta India álláspontját a terrorizmus elleni küzdelemben. Al-Jubeir ezt követően Pakisztán fővárosába, Iszlámábádba utazott, hogy találkozzon a pakisztáni vezetőkkel.
A jelenlegi válság egyik lehetséges kimenetele az lehet, ha mindkét fél képes lesz győzelmet hirdetni, hogy megnyugtassa a közvéleményét. India szerint a Pakisztán területén található militáns rejtekhelyek ellen végrehajtott rakétatámadások a legutóbbi támadás felelőseinek „elszámoltatására” irányultak. A nyugalom helyreállítása érdekében a feleknek közösen kellene dolgozniuk a feszültség csökkentésén, hogy elkerüljék a konfliktus további eszkalálódását. Ahogy a pakisztáni akadémikus Siddiqa figyelmeztetett, a jelenlegi válság kimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűz ki maga elé, és hogy a két ország hajlandó-e párbeszédre és kompromisszumra.

