Hírek,  Tech

Ételtermesztés az űrben: Új küldetés indult

A steak, krumplipüré és desszertek űrhajósok számára hamarosan egyes sejtekből növeszthetők az űrben, amennyiben egy ma orbitális pályára állított kísérlet sikerrel zárul. Az Európai Űrügynökség (ESA) projektje azt vizsgálja, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek mennyire életképesek az alacsony gravitációjú és magasabb sugárzású környezetben, mint amilyen az űrállomásokon vagy más égitesten tapasztalható. Az ESA a kutatás finanszírozásával új módszereket kíván felfedezni az űrhajósok táplálásának költségeinek csökkentésére, ami napi 20 000 font körüli összegre rúg. A kísérletet végző csapat szerint ez az első lépés egy olyan kis kísérleti élelmiszer-termelő üzem kifejlesztésére, amely két éven belül az International Space Station (ISS) fedélzetén működhet.

Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban található Frontier Space vezérigazgatója és alapítója, aki a koncepciót az Imperial College London kutatóival együtt fejleszti, hangsúlyozta, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek elengedhetetlenek, ha a NASA célja, hogy az emberiség több bolygón is megélhessen, valóban megvalósul. „Az álmunk az, hogy gyárakat építsünk az űrben és a Holdon” – mondta a BBC Newsnak. „Ha biztosítani akarjuk az infrastruktúrát ahhoz, hogy az emberek élhessenek és dolgozhassanak az űrben, akkor gyártó létesítményeket kell létrehoznunk a Földön kívül.”

A laboratóriumban előállított élelmiszerek lényege, hogy élelmiszer-összetevőket, mint például fehérjét, zsírt és szénhidrátot, kémcsövekben és edényekben növesztenek, majd feldolgozzák őket, hogy hasonlítsanak a hagyományos ételekhez ízben és megjelenésben. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már forgalomban van laboratóriumban előállított csirkehús, a laboratóriumban készült steak pedig az Egyesült Királyságban és Izraelben várja az engedélyezést. A Földön a technológia környezeti előnyei között szerepel a hagyományos mezőgazdasági élelmiszer-termelési módszerekhez képest a kevesebb földhasználat és a csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás. Az űrben azonban a legfőbb motiváló tényező a költségek csökkentése, mivel a NASA és más űrügynökségek, valamint a magánszektor cégei hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomások körüli térben, és esetleg egyszer a Marson is.

A kutatók éppen ezért indították el a kísérletet, hiszen rendkívül drága az űrhajósok élelmiszerének a szállítása az ISS-re – ezt napi 20 000 font körüli összegre becsülik. Dr. Shamsul javasolta, hogy az élelmiszer űrbeli előállítása sokkal értelmesebb lenne. „Kezdetben egyszerű, fehérjében gazdag krumplipürét készíthetnénk, majd fokozatosan bonyolultabb ételeket, amelyeket az űrben állíthatnánk össze,” mondta. „A hosszú távú terveink között szerepel, hogy a laboratóriumban előállított összetevőket egy 3D nyomtatóba helyezzük, és készítsünk belőlük bármilyen ételt az űrállomáson, például egy steak-t.”

Ez az elképzelés hasonlít a Star Trek sorozatban látható replikátor gépekre, amelyek képesek ételeket és italokat előállítani tiszta energiából. Dr. Shamsul szerint azonban ez már nem csupán tudományos fantasztikum. Az Imperial College Bezos Központjában bemutatott bioreaktor egy színes keveréket tartalmazott, amely egy kémcsőben pezsgett. A folyamatot precíziós fermentációnak nevezik, amely hasonlít a sörkészítési fermentációhoz, de eltér attól: a „precíziós” kifejezés a géntechnológia újrafogalmazása. Dr. Rodrigo Ledesma-Amaro, a Bezos Központ igazgatója elmondta, hogy a kutatók képesek előállítani a szükséges élelmiszer-összetevőket, mint például fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és rostokat, amelyeket különböző ételek előállításához lehet kombinálni.

A kísérlet során egy sokkal kisebb és egyszerűbb bioreaktort küldtek az űrbe a SpaceX Falcon 9 rakétájával. A kutatóknak már van elegendő bizonyítékuk arra, hogy az ételeket sikeresen lehet sejtekből növeszteni a Földön, de a kérdés az, hogy a folyamat megismételhető-e a súlytalanság és a magasabb sugárzás körülményei között. Dr. Ledesma-Amaro és Shamsul kis mennyiségű élesztő keveréket küldtek az űrbe egy kis kocka műhold fedélzetén az Európa első kereskedelmi visszautasítható űrhajóján, a Phoenixen. Ha minden jól alakul, a kísérlet körülbelül három órán át fog keringeni a Föld körül, mielőtt visszatérne a portugál partokhoz. A kísérletet egy visszaszerző hajó fogja megmenteni, és a londoni laborba küldik további vizsgálatra. Az összegyűjtött adatok segítenek a következő évben egy nagyobb és jobb bioreaktor megépítésében, amelyet szintén az űrbe küldenek.

A bioreaktorban lévő, színes massza azonban nem tűnik étvágygerjesztőnek – még a mostani fagyasztva szárított ételekhez képest sem, amelyekkel az űrhajósoknak meg kell elégedniük. Itt jön a képbe az Imperial College mesterszakácsa, Jakub Radzikowski, aki a kémia étkezésekké való átalakításáért felelős. Jelenleg még nem használhat laboratóriumban előállított összetevőket, mivel a szabályozási jóváhagyásra még várni kell, de már most is előre dolgozik. Jakub természetes eredetű gombákból származó keményítőket és fehérjéket használ az ételek fejlesztéséhez. Elmondta, hogy amint megkapja a zöld lámpát a laboratóriumban készült összetevők használatára, különböző nemzetek ételeit tudja majd elkészíteni, mint például francia, kínai vagy indiai ételeket. „Célunk, hogy olyan ételeket készítsünk, amelyek ismerősek az űrhajósok számára, akik a világ különböző részeiről érkeztek, hogy ezzel kényelmet nyújtsunk nekik.”

Jakub éppen egy új receptet próbál ki, fűszeres gombócokat és mártogatós szószt készít. A tálalásnál az ízlelőbíráló nem más, mint Helen Sharman, az Egyesült Királyság első űrhajósa, aki szintén kémiából doktorált. A gombócokat együtt kóstoltuk meg. A véleményem: „Egészen csodásak!” Dr. Sharman véleménye hasonló volt: „Nagyon erős ízrob

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34wzql2xvo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük