Bajban a jóakarat: UK, Franciaország és Kanada Izrael gázai offenzívájának leállítását követeli
Izrael 2023. október 7-én a Hamas támadásaira válaszul háborúba lépett, fegyverarzenálját nagyrészt az Egyesült Államok finanszírozta, szállította, majd újra ellátta. Az Egyesült Államok mellett más szövetségesek, például Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada is kifejezték szolidaritásukat Izraellel, amelyet a 1200 ember, többségében izraeli civilek, meggyilkolása és 251 ember elrablása váltott ki a gázai foglyok között. Azonban most úgy tűnik, hogy Izrael szövetségei, legalábbis ezen három ország, már nem állnak ki mellette. Ezek a kormányok a legélesebb kritikájukat fogalmazták meg Izrael gázai háborús tevékenységeivel kapcsolatban, és sürgették, hogy Izrael haladéktalanul állítsa le új offenzíváját, amelynek célja Hamasz megsemmisítése, a megmaradt túszok megmentése és Gaza közvetlen izraeli katonai irányítás alá vonása. A három ország közös nyilatkozata határozottan elutasítja Benjamin Netanyahu érveit, és a tűzszünetet sürgeti, hangsúlyozva, hogy „Gázában az emberi szenvedés szintje elviselhetetlen”.
Ezek a kormányok emlékeztettek arra, hogy a 2023. október 7-i „ocsmány támadás” után úgy vélték, hogy Izraelnek joga van megvédeni polgárait a terrorizmus ellen. Ugyanakkor rámutattak, hogy az Izrael által végrehajtott offenzíva aránytalanul súlyos következményekkel jár. Netanyahu válaszolt a kritikákra, mondván, hogy „London, Ottawa és Párizs vezetői hatalmas jutalmat ajánlanak fel a genocid támadásokra Izrael ellen, miközben újabb ilyen atrocitásokra hívnak fel”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a háború véget érhet, ha Hamasz visszaadja a túszokat, leteszi a fegyvereket, elfogadja vezetőinek száműzetését, és Gaza demilitarizálódik. „Egyetlen nemzet sem várhat el kevesebbet, és Izrael biztosan nem fogja” – tette hozzá.
Netanyahu, akit háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények miatt keres az International Criminal Court, amelyeket ő „antiszemitának” nevezett, jelentős nemzetközi nyomás alatt állt, hogy fejezze be Gaza blokádját. Az EU és az Egyesült Királyság között tartott londoni csúcstalálkozón az Európai Tanács elnöke, António Costa a gázai humanitárius válságot „tragédiának” nevezte, ahol a nemzetközi jogot rendszerszinten sértik meg, és ahol egy egész nép aránytalan katonai erőszaknak van kitéve. Costa hangsúlyozta, hogy „biztonságos, gyors és akadálytalan hozzáférésre van szükség a humanitárius segélyekhez”.
Netanyahu korlátozott élelmiszerszállítmányok engedélyezésére tett lépéseit az ultra-nacionalista koalíciós partnerei is elítélték. Itamar Ben Gvir, a biztonsági miniszter, aki 2007-ben rasszizmus incitálásáért és egy, Izrael által terrorista szervezetként nyilvántartott szélsőséges zsidó csoport támogatásáért ítélték el, azt nyilatkozta, hogy Netanyahu döntése „tüzelni fogja Hamast, miközben a túszaink a föld alatt szenvednek”.
A háború újabb hónapjaiban a gázai bombázások következtében sok ártatlan palesztin civil, köztük fiatal gyerekek vesztették életüket. Az Izrael által végrehajtott támadások és a palesztin civilek halála miatt sokan úgy vélik, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada kormányai túl későn lépnek fel. Számos demonstráció zajlott, amely a gázai halálos áldozatokat és a nyugat-parti földelkobzásokat ellenzi, amelyeket az izraeli hadsereg és a fegyveres zsidó telepesek hajtanak végre.
A politikai konfliktusok közepette azonban néha egyetlen esemény úgy tűnik, hogy szimbolikus hatalommal bír, amely világosan és élesen megvilágítja a helyzetet, és cselekvésre ösztönözheti a kormányokat. Ezúttal ez az esemény a gázai izraeli erők által 2023. március 23-án végrehajtott 15 mentőorvos és segélymunkás meggyilkolása volt. Ez a támadás a március 18-án történt tűzszünet megszegése után következett be, amely két hónapig tartott. Az újabb háború ötödik napján egy izraeli egység támadta meg az orvosi konvojt, és eltüntette a holttesteket a föld alá temetve. Az izraeli beszámoló hamisnak bizonyult, amikor egy mobiltelefon került elő a tömegsírból, amelynek tulajdonosa rögzítette az eseményeket, mielőtt megölte volna őt az izraeli katona. A felvétel azt mutatta, hogy a világosan megjelölt mentőautókat szisztematikusan támadták, amíg szinte mindenki, aki bennük tartózkodott, életét vesztette.
Ezt követően egyre növekvő aggodalom alakult ki nemcsak Izrael hagyományos ellenfelei, hanem európai szövetségesei körében is. Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a szavak egyre keményebbé váltak. A legújabb nyilatkozat a legélesebb bírálat Izrael irányába, amely eddig megfogalmazódott. Egy magas rangú európai diplomáciai forrás a tárgyalások során elmondta, hogy a kemény szavak mögött „valódi politikai harag” áll a humanitárius helyzet miatt, és hogy egy vonal átlépésre került, amit az izraeli kormány láthatóan büntetlenül tesz. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy „nem fogunk tétlenül nézni, miközben a Netanyahu-kormány folytatja ezeket a súlyos cselekedeteket”. Ha Izrael nem állítja le a katonai offenzívát és nem emeli fel a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásokat, további konkrét lépéseket fognak tenni. A szankciók lehetősége is felmerült, és egy nagyobb lépés lehet, ha Franciaország is elismeri Palesztinát független államként, csatlakozva a nemzetközi közösség más 148 tagállamához. Az Egyesült Királyság is beszélt a palesztin elismerésről a franciákkal, míg Izrael arra figyelmeztetett, hogy ez a Hamasznak győzelmet adna. A francia, kanadai és brit álláspont azonban azt sugallja, hogy Izrael egyre inkább elveszíti a nyomásgyakorlás képességét.
Ezeket is érdemes megnézni
Mit jelent a kizárólagos használati jog és hogyan működik?
USA és UK megállapodás a gépjárművek és fémek vámcsökkentéséről
